-
Kvíz 1 jav
Feltöltve: 2022. november 21.
-
Kvíz 2 jav
Feltöltve: 2022. november 21.
-
Kvíz 3 jav
Feltöltve: 2022. november 21.
-
Kvíz 4 jav
Feltöltve: 2022. november 21.
-
plakát1
Feltöltve: 2022. szeptember 1.
-
plakát2
Feltöltve: 2022. szeptember 1.
-
plakát3
Feltöltve: 2022. szeptember 1.
-
plakát4
Feltöltve: 2022. szeptember 1.
TIPPEK ENERGIATAKARÉKOS MEGOLDÁSOKRÓL OTTHONI KÖRNYEZETBEN:
Az energiatakarékos otthon kialakítása sokszorosan megéri: jót tesz a pénztárcánknak, de a környzetetet is óvjuk, ha kevesebb energiát használunk. A megfelelő szigetelés, a megújuló energia használatával sokat tehetünk a cél érdekésben, de akad néhány trükk, ami semmibe nem kerül, mégis, sokat spórolhatunk vele.
A megfelelő szigetelés, a régi nyílászárók cseréje, a megújulú energia használata, az energiatakarékos háztartási gépek mind hozzájárulnak ahhoz, hogy otthonunk a lehető legzöldebb legyen. Ezekért a nagyobb, hosszúvátú befektetésekért mélyebben kell a zsebünkbe nyúlni, ám akad néhány megoldás, ami semmibe nem kerül.
CSAK EGYETLEN FOK:
Még egy ideig tart a fűtési szezon, addig viszont érdemes megfogadni ezt a tippet: „tekerjük” a hőmérsékletet csak egy fokkal lejjebb. 20-21 fokban sem fázunk meg, éjszaka pedig jobban is alszunk a hűvösebb, 18-19 fokos szobában. A termosztátot úgy állítsuk be, hogy napközben, ha nem vagyunk otthon, ne fűtse túl a szobákat, tökéletes a 19 fok is, az időzítő pedig segít, hogy mire hazaérünk, kellemes meleg fogadjon.
NE ALTASSUK!- KAPCSOLJUK KI!
Ha nem használjuk a háztartási gépet, elektronikus eszközt, kapcsoljuk ki! A hűtő és a fagyasztó nyilván nem tartozik ezek közé és a legtöbb modern eszköz magától is kikapcsol egy idő után, de a régebbi kávégépek, hangfalak, tévék, számítógépek csak standby üzemmódba kapcsolnak, ha nem használják azokat.
Az éppen nem használt töltőkábeleket húzzuk ki, ne legyenek bedugva “üresen”, ha feltöltött a telefon, táblagép, vegyük le a töltőről. (Ahogyan a laptopot is érdemes időnként nem csak lecsukni, de kikapcsolni.)
Sokat segíthet egy elosztó, amit egy mozdulattal kikapcsolhatunk.
ELÉG EGY BÖGRÉNYI!
Ha csak egy csésze teát főzünk, nem kell teljesen megtölteni a vízforralót: míg felmelegíti azt a rengeteg, és egyébként nem használt vizet, sok áramot fogyaszt.
CSERÉLJÜK KI A VILLANYKÖRTÉT!
Ugye mondani sem kell, hogy milyen sokat lehet spórolni a megfelelő világítótesttel? Cseréljük LED-esre a régi izzókat. Egy átlagos LED izzó 75 százalékkal kevesebb energiát használ, mint a normál körte.
HASZNÁLJUK A FEDŐT!
Sokkal gyorsabban melegszik, fő meg az étel vagy forr föl a tészta vize, ha letakarjuk, ráadásul energiát is spórolunk vele. Fedő alatt gyorsabban puhul, fő az étel akkor is, ha már elzártuk alatta a gázt. Ha a sütőt használjuk, akár 5 perccel korábban is elzárhatjuk, nem kell aggódni, lassan hűl a sütő, ugyanúgy melegít ebben a pár percben is.
TISZTÁN TARTOTT FŐZŐLAP ÉS RADIÁTOR!
Rengeteg felesleges energiát használ el a koszos főzőlap: nehezebben melegszik be és kevésbé hatékony. Ne hagyjuk rászáradni a főzés közben keletkező koszt, minden használat után töröljük tisztára.
Ugyanez érvényes a fűtőtestekre is, a résekben és lamellákban megült piszok rontja a radiátor hőleadó képességét. Mielőtt nekiállunk a takarításnak, zárjuk el a fűtést. Porszívózzuk fel az elérhető helyeken megülő por- és pókhálókat, töröljük át melegvizes, mosogatószeres szivaccsal, majd tiszta vízzel mossuk át újra.
NE TAKARJUK LE A FŰTŐTESTET!
Ügyeljünk rá, hogy ne legyen túl közel a fűtőtesthez nagyobb bútor, ne takarja nehéz függöny – így kevésbé vész el a hő. Legalább 5-10 centi távolság legyen a bútor és a radiátor között: jól látható összegben mérhető így a fűtőtest hatékonysága.
NEM MINDEGY AZ ELRENDEZÉS!
Ha a külső falakhoz tolt kanapén, ágyban állandóan fázunk, az nem véletlen. Ezek a falak természetesen hidegebbek, vagyis jobban érezni itt a kinti hideget. Ha átrendezzük a bútorokat és inkább a közfalakhoz toljuk azokat a bútorokat, amelyekben sok időt töltünk, ritkábban kell magasabb hőfokra kapcsolni a fűtést.
ÜRES SZOBÁT NE FŰTSÜNK!
Újabb alapvetés, de nem lehet elégszer mondani, a vendégszobát, a dolgozót, a tárolót, ha nem használjuk, nem kell fűteni! Zárjuk el ezekben a helyiségekben a fűtőtesteket, csukjuk be az ajtót: csak néhány mozdulat, kis tudatosság és rengeteg pénzt spórolhatunk. Ezekben a nem használt szobákban a függönyöket, rolókat is leengedve tarthatjuk, így kevésbé hűlnek le télen, nyáron pedig nem melegszenek fel annyira.
NE FELEDKEZZÜNK MEG A SZŐNYEGRŐL!
Nem csak dekoratív elem, amitől stílusosabb lehet a helyiség, de még szigetel is. Igaz, egy-egy jobb minőségű, nagyobb szőnyeg nem olcsó, de érdemes befektetésként tekinteni rá, hosszútávon a fűtésszámlán is spórolhatunk vele.
MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK ISMERTETÉSE:
Szélenergia
A megújuló energiaforrások több csoportba sorolhatók. Első tudnivaló, hogy a megújuló energiaforrások folyamatosan újratermelődnek, nem fogynak el. Világszinten az egyik leggyorsabban a szélenergia felhasználása fejlődik, melyet a levegő mozgási energiájából nyerhetünk. A szélerőművek egyik jelentős előnye, hogy az üzemeltetésükkel járó költségek igen alacsonyak és természetesen a szélenergia hasznosítása során nem bocsátanak ki szén-dioxidot. Azonban kevés hátrányai közé sorolható, hogy nem igazán esztétikus és például a napelemekkel szemben ritkán telepíthető otthonokban. Azonban Magyarország elmaradt a globálisan tapasztalható szélerőmű-gyarapodástól. Ezt is bizonyítja az a tény, hogy a legutóbbi szélerőmű a még a 2010-es évek elején épült meg hazánkban. Mi több, úgy tűnik, hogy 2030-ra akár teljesen el is tűnhet Magyarországon a szélenergia kapacitás, tekintettel arra, hogy 2016 szeptembere óta jogszabály tiltja újabb szélerőművek létesítését. Ezzel szemben Amerikában soha nem látott mennyiségben zajlanak szélerőmű-építkezések a mai napig. A szélenergia ma már az első számú megújuló forrás az Egyesült Államokban, mi sem bizonyítja jobban, hogy az elmúlt év végére az amerikai szélerőmű flotta csaknem 24 millió hétköznapi amerikai háztartás áramellátását képes biztosítani.
Napenergia
Ha már napelem, akkor a napenergia témáját sem hagyhatjuk ki a felsorolásból! A Nap hatalmas mennyiségű energiát képes kitermelni és a napenergia, mint a legfelkapottabb megujulo energiaforrasok egyike, a bolygónkat érő napsugárzásból kinyerhető energia. A napenergia felhasználása történhet a napelem, a napkollektor vagy a naperőmű segítségével is. Egyre több háztartásban vagy mezőgazdaságban alkalmazzák világszerte, hiszen számos környezeti és anyagi előnnyel jár. A napfény sosem fogy el, továbbá a Napból áradó fény és hő nem kerül pénzbe. Sőt! Az energia átvitel és elosztás költségei is alacsonyan tarthatók. Ez az alternatív energiaforrás sem növeli az üvegházhatást, biztosítva ezzel egy jobb levegőjű világ, valamint környezeti javulás lehetőségét. Ezt a csodás természet adta zöld energiát vétek lenne nem kihasználni nap mint nap. A napenergiát hasznosító megoldásoknak azonban némi árnyoldala is van, tekintettel arra, hogy ha kevés a napsütéses órák száma, kevesebbet termelnek. Értelemszerűen a melegebb klímájú területek előnyt élveznek, azonban Magyarországnak is bőven jut a napenergiából. A napsütéses órák száma Magyarországon átlagosan 2000-2200 óra évente! Erre tekintettel mindenképp ajánlani tudjuk a napelemes rendszerek telepíttetését családi házak körében is.
Napelemek egy mezőgazdasági épület tetején
Vízenergia
A napenergia hatására a tavakból és tengerekből elpárolog a víz. Az elpárolgott víz egy része ezután csapadék formájában a tavakba és a víztározókba jut, majd a vízerőműkben mozgási energia segítségével, generátorokhoz kapcsolódva áramot termelnek. A vízenergia szintén megújuló energiaforrás, nem termel szén-dioxidot, vagy egyéb üvegházhatást kiváltó gázt, nem utolsó sorban pedig nem szennyezi a környezetünket sem! A vízerőművek egyik kiemelkedő előnye, hogy gyakorlatilag ingyen lehet előállítani áramot. A vízenergia alkalmazása jelentős múlttal rendelkezik országunkban. Azonban Magyarországon kevés a vízenergia, mert kevés hegyek vannak, ezáltal az eső is csekély, és a bő vizű folyók rendkívül sík övezeteken áramlanak végig. Magyarországon nem túl sok a vízerőművek építésére alkalmas helyszín és a meglévő létesítmények is felújításra szorulnak.
Biomassza energia
Egy másik megújuló energiaforrás, a biomassza energia is érdemel pár szót, hiszen nagy lehetőség van az energetikai célú felhasználásának növelésében. Hulladékok, növényi nyersanyagok, vagy szerves anyagok alkotják, melyek három csoportba sorolhatók: állati, növényi, vagy vegyes eredetű. A biomassza két módon hasznosítható zöld energiaforrás. A hő- és villamos energia termelése közvetlen elégetéssel történik, illetve hő- és áram termelésére biogázt állítanak elő erjesztéssel. Milyen előnyei vannak? Többek közt a fotoszintézisnek köszönhetjük mindezt, hiszen a növényekben létrejövő szerves anyagokban raktározódik el a napfény energiája. Továbbá nem növeljük a biomassza energetikai felhasználásával a káros anyagok kibocsátását, valamint a légkör szén-dioxid mennyiségét. Elsősorban mezőgazdasági és erdőgazdasági melléktermékként hasznosítják a biomasszát. Magyarország több településén működnek fűtő- és erőművek.
Geotermikus energia
És hallottál már a geotermikus energia felhasználásáról? Nem árulunk el nagy titkot vele, ha azt mondjuk, hogy szintén a megújuló energiaforrások fajtái közé sorolható a geotermikus energia. A kevésbé ismert geotermikus energia esetén, az energia a forró földköpenyből ered. Magyarországon a geotermikus energia a felszín alatti hévizekből, azaz termálvizekből származik. Ennek legnagyobb részét gyógyfürdők üzemeltetésére hasznosítják. Viszont a geotermikus energia hasznosítási palettája igen széles. A mezőgazdaság, az ipar vagy a háztartások szempontjából is rengeteg alkalmazási terület létezik. Gyógyfürdőkön felül a háztartások meleg vízére, illetve a mezőgazdaság esetén az állattartó telepek fűtésére alkalmazzák. Ám széles körben hasznosítja továbbá az ipar is, illetve létrejöttek a geotermikus erőművek, villamos energia előállítására. Magyarország geotermikus nagyhatalom, azonban a kapacitás még közel sincs kihasználva! Szerencsére egyre többen választják ezt a megújuló energiaforrást, a passzívházak terjedésének köszönhetően sokan a gázfűtést geotermikus hőszivattyúval váltják ki.
Turisztikai látványosság: geotermikus terület Izlandon
Óceánenergia
Nem is gondolnánk, de a megújuló energiahordozók körében meg kell említenünk az óceán energiát is. Utólag visszatekintve teljesen logikusnak tűnik. Miért is? Bizonyára sokan látták már a nyugodt vagy a haragos óceánt élőben, esetleg TV-ben, így azt is láthatták, hogy ennek a hatalmas víztömegnek folytonos mozgása és óriási erőhatása van. Ezt követően kétségtelen, hogy felmerül a kérdés, vajon a tengerek vagy óceánok által fejlesztett energiát ki lehet-e aknázni. Hihetetlen, de ilyen megújuló, alternatív energiaforrás is létezik! Azt már tudjuk, vagy akár tapasztalhattuk is, hogy a tengerek és óceánok hullámai mekkora erővel, energiamennyiséggel bírnak. A hullámenergia előtt nagy jövő áll. Már léteznek turbinás oszcilláló vízoszlopos erőművek, ahol a hullámoknak köszönhetően a levegő mozgatja a turbinát, az pedig áramot fejleszt, nagy segítséget nyújtva a tengerparti országoknak. Másik technológia a hullámzáselnyelő szerkezet, melynek némely elemei együtt mozognak a hullámokkal ezáltal folyadékot vagy levegőt átpumpálva a turbinán. Ezt követően a turbina egy generátort hajt meg, ezzel áramot termelve. A gyakorlatban reményteljes technikának bizonyulhat az árapályáramlások kiaknázása. Az árapály technikában rejlő lehetőség nagyban a telepítés helyének adottságaitól függ. A leginkább említésre méltó hatékonyság azon területeken található, ahol az árapály maximális kiterjedése nagy. Tekintve, hogy az árapály állandó és mértéke jól ismert előre, hatalmas előnye van az árapály technológia kiaknázásának.
TANULMÁNYOK
NAPELEMES RENDSZEREK:
Napjainkban a napelemek egyre több területet hódítanak meg, már hazánkban is megannyi helyen találkozhatunk velük. Az ember azt hinné, hogy a technológia modern, és csak a fosszilis energiahordozók elleni küzdelem vitte rá a kutatókat az eszközök fejlesztésre, pedig a fotoelektromos vizsgálatok már a 19. században megindultak. A fotoelektromos hatást 1839-ben fedezte fel az akkor mindössze 19 éves Edmond Becquerel. A francia szakértő eredményét csak később, Albert Einstein révén ismerték fel, a legendás fizikus 1922-ben a fényelektromos jelenség tanulmányozásáért kapta meg a fizikai Nobel-díjat. Meglepő lehet, de az első napelemes panel is a 19. században született: 1883-ban Charles Fritts egy vékony szelénréteget rendkívül vékony aranyréteggel vont be, a hatékonyság mindössze nagyjából 1 százalék volt.
A napelemes korszak igazán 1950-ben kezdődött el a Bell Laboratóriumnak köszönhetően. Az intézmény volt az, amely a fotovoltaikus technológiára koncentrálva elsőként használt szilíciumot a cellák megalkotásához. A fordulat Daryl Chapin, Calvin Fuller és Gerald Pearson nevéhez köthető, a megközelítéssel már 4 százalékos hatékonyságot is elértek. Noha a technológia még sokáig túl drága maradt az átlagfogyasztók számára, az amerikai kormány észrevette a lehetőségeket, az 1960-as és 1970-es években ezért rengeteg forrást fordítottak a fejlesztésre. A gyártási módszerek alakulásának, az egyre jobb hatékonyságnak és az újabb megközelítéseknek köszönhetően a 2000-es évektől kezdődően újabb forradalom kezdődött: mára a napelemek egyre több háztartás számára jelentenek megfizethető alternatívát. A panelek átlagos ára 2010 és 2020 között elképesztő arányban, 90 százalékkal csökkent.
https://alternativenergia.hu/wp-content/uploads/2020/03/history-of-solar-cells-e1583231447251.jpg
SZELEKTÍV HULLADÉKGYŰJTÉS SZABÁLYAI:
A szelektív hulladékgyűjtés azt jelenti, hogy a különböző anyagú hulladékokat külön gyűjtjük. Ez a gyakorlatban úgy valósulhat meg, hogy a megvásárolt élelmiszerek és fogyasztási cikkek csomagolóanyagát – a papír, műanyag, üveg, fém és italos kartondoboz csomagolást – kimosva, különválasztva tároljuk, majd szintén az anyaguk alapján elkülönített szelektív hulladékgyűjtő szigetek megfelelő edényeibe dobjuk.
Ma már sok helyen találkozhatunk a házhoz jövő rendszerű szelektív hulladékgyűjtéssel, ami a fogyasztók számára a legkényelmesebb. Ez azt jelenti, hogy a társasház, kertes ház szelektív edényében folyik a gyűjtés, amit meghatározott napokon ürítenek. Zsákos gyűjtés esetén a tiszta csomagolóanyagok speciális zsákba kerülhetnek, vidéken sokszor találkozunk a szeletív hulladékgyűjtésnek ezzel a formájával.
MIBE, HOGYAN?
- A KÉK fedelű kukába vagy gyűjtőbe kerül a PAPÍR ALAPÚ HULLADÉK. Amennyiben valami nem fér bele a kék kukába, vagy esetleg nincsen, akkor gyűjthetjük a papírhulladékot egy üres kartondobozban is, illetve a nagyobb méretűeket kitehetjük a kuka mellé lapra hajtogatva és zsineggel átkötve.
- A SÁRGA fedelű gyűjtőedényben gyűjthetjük a MŰANYAG ALAPÚ HULLADÉKOT, vagy erre a célra a műanyag szemeteszsák is megfelelő lehet. (A műanyagok fajtáiról itt olvashatsz bővebben.)
- A szelektív hulladékgyűjtő szigeteken elhelyezett ZÖLD színű gyűjtőbe kerülnek a SZÍNES ÜVEGEK, természetesen a fedél vagy a kupak nélkül.
- A szelektív hulladékgyűjtő szigeteken elhelyezett FEHÉR színű gyűjtőbe dobálhatjuk be a a fedél vagy a kupak nélkül FEHÉR ÜVEGeket.
- A FÉM HULLADÉK gyűjtése lehetséges a szelektív gyűjtőszigetek SZÜRKE konténereiben illetve házhoz menő szelektív hulladékgyűjtésnél a SÁRGA fedelű kukába a műanyag alapú hulladékokkal együtt.
MIT IGEN és MIT NEM?
Vannak olyan szelektíven gyűjthető hulladékok, amelyeket a gyűjtőedényben nem, a hulladékudvarokban viszont leadhatunk. Ilyenek pl. a hungarocell, neoncső, különböző izzók, elektronikai hulladékok (megjavíthatatlan háztartási eszközök), kábelek, használt sütőolaj, elem, veszélyes hulladékok (pl. festékek).
JÁTÉKOK GYEREKEKNEK:
Energiakaland- energiakuckó kártyák