Tátika

 


A Balaton víztükrétől északnyugati irányban emelkednek a Keszthelyi-hegység magaslatai, melyek közül egy 413 méteres magaslatot foglalnak el Tátika várának napjainkban helyreállítás alatt lévő falai. A régészeti feltárás során napvilágra került tárgyi emlékek és az egykorú oklevelek alapján egyre többet tudhatunk meg a középkori erősséghistóriájáról.

1248-ban IV. Béla parancsára elkobozták a Tátika nemzetségtől a Várhegy egyik kiugró meredélyén emelt korábbi építésű, Alsó-Tátika névre hallgató várát, mivel annak lakói a tatárjárás utáni nehéz időszakban fegyveres erőszakkal dúlták fel a veszprémi püspökség egyik közeli birtokát. A királyi döntés értelmében Alsó-Tátika várát a kárt szenvedett veszprémi püspök kapta meg, Zaland egyházfő azonban nem tartva eléggé biztonságosnak, néhány esztendő múlva parancsot adott a Várhegy csúcsán egy új kővár létesítésére, aminek elkészülte után felhagytak a régebbivel.

A korabeli oklevelek szerint 1262-ben Zaland püspök ebben az új rezidenciájában hunyta le örökre a szemét, kapzsi rokonsága azonban rögtön rátelepedett a várbirtokra, amit csak később kapott vissza az egyházmegye. A 14. század első éveiben megszállta a Dunántúl nagy területeit hatalmába kerítő Kőszegi nemzetség, tőlük csak Károly Róbert szerezte vissza az 1321-es hadjáratában. A következő évtizedekben királyi kezelésben állt, Nagy Lajos uralkodása alatt került adományként a legbensőbb udvari köréhez tartozó Lackfi főnemesi család tulajdonába. Ők Luxemburgi Zsigmond idejében kikerültek a hatalmi központból, ezért szembefordultak urukkal. A törökkel vívott 1396-os vesztes nikápolyi csata után Zsigmond hívei elérkezettnek látták az időt, hogy leszámoljanak velük, a szlavóniai Körös városában tőrbe csalták és legyilkolták a család vezető két tagját.

Az elkobzott birtokaik közül Tátikát különböző zálogbirtokosok után Habsburg Albert kegyéből a Gersei Pethő nemesi család szerezte meg, akik fennállásának további évszázadaiban lakták. Korai földesura, a veszprémi püspökség azonban nem nyugodott bele, több alkalommal is, 1494-ben majd 1538-ban fegyvereseivel megszállta. Az utóbbi esetben a korabeli leírások szerint Kecsethy Márton püspök kezére kerültek a törökveszély miatt ide menekített környékbeli nemesi családok és pálos kolostorok értéktárgyai is, amiknek pénzbeli értéke állítólag meghaladta a százezer aranyforintot.

A 16. század közepére Tátika már jelentéktelen, magánkézben lévő várnak számított, amit nem építettek ki az akkori időszak hadászati elveinek megfelelően. Turco itáliai hadmérnök fennmaradt rajzai szerint a magas sasfészek bejáratát kaputorony alkotta, ami a hosszúkás várudvart szegélyező vaskos öregtoronyhoz és emeletes palotaszárnyhoz vezetett. Őrsége mindösszesen 16 főnyi zsoldost tett ki, a védőművei romladoztak, amiért maga Nádasdy Tamás nádorispán írt dorgáló levelet a fenntartó családnak.

A vég 1589-ben érte el, amikor egy nagyobb portyázó török csapat lerohanta és elfoglalta, majd kifosztása után felgyújtotta épületeit. A földesúri família időközben annyira elszegényedett, hogy már nem bírta újjáépíteni az üszkös falakat, amelyeket az eltelt évszázadok időjárása tépázott meg. Szerencsére a sorsa mégis jóra fordult, mivel nemrég a helybeli várbarátok kezdeményezésére megkezdődött a csodálatos természeti tájban emelkedő Tátika várának régészeti feltárása és helyreállítása.

Polgármesteri köszöntő

Tisztelt Látogatóink!

Szeretettel köszöntöm Önöket honlapunkon Zalaszántó község lakossága és önkormányzata nevében. Tovább…

Elérhetőségek

Zalaszántói Közös Önkormányzati Hivatal
8353 Zalaszántó, Fő u. 50.
Telefonszám: 83 /572-070
(Mellékek: 11 igazgatás, 12 műszaki ügy, 13 pénzügy, 15 adóügy, 16 szociális és hagyatéki ügyek, 17 polgármester, 18 jegyző – anyakönyvvezető)
E-mail címek:
igazgatas@zalaszantopm.t-online.hu
vagy jegyzo@volgynet.hu

Eseménynaptár

december 2018
hkscpsv
      1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31       
« nov   jan »

Zalaszántói Kisbíró

Zalaszántói Kisbíró

Zalaszántó a Facebookon