Zalaszántó története

Zalaszántó első említése 1236-ból való mint a veszprémi püspök prédiuma. 1437-ben Zsigmond király a Gersei Pethő családnak adományozta a teljes települést, az ő emléküket őrzi a falu központjában található Pethő kúria illetve a település fölé magasodó Tátika vára, melyről csodálatos kilátás nyílik a szomszédos Rezi várra, Kovácsi hegyre, illetve a Balatonra. A falu melletti Kovácsi-hegyen terül el az Emberi Jogok Parkja, melynek központjában áll az eredeti Buddha ereklyéket is tartalmazó 30 méter magas sztúpa. 1993-ban maga a Dalai Láma szentelte meg az építményt. A község közepén egy kis dombon áll a római katolikus műemlék templom, amely különböző korok stílusjegyeit (román, gótikus) rejti. A Fő utcát ékesítő kápolnát 1441-ben építették a szeplőtelen fogantatás tiszteletére. A település korábbi tisztán agrár profiljával szakítva a turizmusban talált fejlődési lehetőséget, akár télen, akár nyáron számos turista kedvelt célpontja. A település határában terül el a Balaton-felvidéki Nemzeti Park, melynek fokozottan védett része a tátikai ősbükkös. A nemzeti park üzemelteti a Kotsy vízimalmot, melynek falain belül egy interaktív maketten mutatják be az egykori malom működését, valamint az őrlés tárgyi eszközeit.

Településünk térségi fenntartású általános iskolával és óvodával rendelkezik, illetve itt található a térségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat székhelye. A falunak saját háziorvosa van, működik gyógyszertár, több bolt illetve vendéglátó egység. A település lélekszáma 976 fő.